Nem múlik el, egy félév anélkül, hogy ne beszéljen a média plágiumról, plagizálásról. De hogyan, miképp kell hivatkozni?

A következőkben a Budapesti Corvinus Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (2011) hivatkozással kapcsolatos álláspontját közvetítem.

Mikor szükséges a forráshivatkozás?

Hivatkozni kell a felhasznált forrásra

•egy más személy véleményének, elméletének leírásakor;

•bármilyen tényszerű információ, statisztika szerepeltetésekor, hacsak nem teljesen közismert információról van szó;

•táblázat, grafikon, diagram megjelenítéskor;

•egy más személy által elmondott vagy leírt szöveg szó szerinti idézetekor (idézőjel szükséges);

•egy más személy által elmondott vagy leírt szöveg megközelítő formában történő interpretálásakor.  (BCE korábbi plágiumszabályzatából).

Mi plágium?

Plágium, ha

•a szerző szó szerinti idézetet vesz át (több mint 3-4 mondat, kb. 1 bekezdés terjedelemben) idegen forrásból, hivatkozás nélkül;

•a szerző az idegen forrásnak csak néhány kifejezését, szófordulatát változtatja meg, esetleg a szórendet alakítja át, mindeközben nem hivatkozik az eredeti forrásra (több mint 3-4 mondat, kb. 1 bekezdés terjedelem esetén);

•a szerző valamilyen tényszerű adatot, valakinek a véleményét idézi a forrás megjelölése nélkül;

•ha a dolgozat egyetlen forrásra épül (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél, valamint a hivatkozások jegyzékében megjelölésre is kerül). (BCE korábbi plágiumszabályzatából).

Hogyan kell hivatkozni?

- A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Szerző1 Vezetéknév - Szerző2 Vezetéknév, 2002).

Három vagy több szerző eseten a második szövegközi hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1 Vezetéknév et. al., 2002).

Egyazon szerzőket, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a" ill. „b" jelzéssel hivatkozunk. (Szerző Vezetéknév,2002a). Opcionálisan a hivatkozás a vonatkozó szövegrész helyett (azonos formában) az adott oldalon lábjegyzetben is szerepelhet.

Szó szerinti hivatkozásnál?

- Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra eseten a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Szerző Vezetéknév, 2002, 85. old.).

Irodalomjegyzék

A dolgozat végén szereplő, részletes bibliográfiai adatokat tartalmazó Hivatkozások jegyzékét az ún. Harvard-rendszer szerint kívánatos elkészíteni, de – alkalmazkodva a magyar nyelvhez – a szerzők nevének (magyar) ábécé-sorrendjében kell felsorolni az egyes hivatkozási tételeket (BCE korábbi plágiumszabályzatából).

- Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében - ideértve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmat is - hivatkozás történik. (Nem hivatkozott, csak háttérolvasmányként szolgáló publikációk feltüntetésére nincs szükség. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a főszöveg hivatkozik!)

- A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben.

- A művek szerepeltetésekor a szerző nevet írjuk előre (magyar szerzők eseten a teljes nevet, külföldi szerző eseten csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím, a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek eseten az évfolyam és az oldalszám- A szerző nélküli írásműveknél használható az „Anonymus" szó a szerző(k) helyen. Törekedni kell azonban a szöveg szerzőjének, szerkesztőjének (utóbbi esetben a szerk., vagy az angol ed. rövidítést is szerepeltetni kell a név után) az azonosítására.

- Internetes források eseten is szükséges a szerző és a cím megjelölése, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és a letöltés dátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalakat le kell tölteni, hogy az a szakszeminárium-vezető vagy a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen.

Példák az irodalomjegyzék helyes hivatkozásaira:

 Bel Ferenc - Derek János - Ügyes Béla (1997): A jó gazdaságpolitika a számok tükrében. Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó, Budapest. Buda Elemér (1999a): A madárvándorlás hatása a vállalatok versenyképességére. Műszaki-ornitológiai tájékoztató, 12. évf. 3. sz. március, pp. 21-45.

Buda Elemér (1999b): Madarat tolláról? (A párhuzam szerepe a közgazdasági elemzésben). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Gazda Marta (2007): A sikeres üzleti döntések közgazdaságtani és pszichológiai alapjai. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar.

Nagy Laura (2006): Adatok és információk az interneten - a keresés és a választás művészete. Előadás a Magyar Internetbarátok Egyesülete X. eves kongresszusán, 2006. szeptember 12.

Rozsa Endre - Virág Edina (eds., 2005): Üzleti alapfogalmak. Fontos Kiadó, Budapest.

Vetkatraman, N. (1991): IT-induced Business Reconfiguration. In: Scott Monton, M. S. (ed.): The Corporation of the 1990s: Information Technology and Organizational Transformation. Oxford University Press, New York, pp. 231-258.

Weicher, M. - Chu, W. W. - Lin, W. Ch. - Le, V. - Yu, D. (1995): Business Process Reengineering. Analysis and Recommendations. http://www.netlib.com/bpr1.htm#isit, Letöltés dátuma: 2008. február 23.

Wernerfelt, B. (1984): The Resource Based View of the Firm. Strategic Management Journal, Vol. 5. No. 2, pp. 171-180

Hogyan lehet itthonról elvégezni online MIT-n vagy Berkeley-n oktatott hivatalos tantárgyakat? Hogyan kaphatunk minderről egy igazolást? Miért is és miképp lesz ez 

egy oktatási intézménynek versenyelőny ?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel bennünk, mikor először megpillantjuk www.coursera.org weboldalát (A bevont oktatási intézmények többek közt: Princeton, CalTech, Stanford, Berkeley, Johns Hopkins, Pennsylvania Univ.). Egyébként a MOOC jelentése: Massive Open Online Course- online tömegkurzusnak lehetne fordítani.  Dr. Fehér Péter, kollégám, saját élményei alapján.

2008-ban egy kanadai professzor páros George Siemens és Stephen Downes indította el első online kurzusát Connectivism and Connected Knowledge címen.

Most mikor nézem az oldalt már több, mint 2 millióan kapcsolódtak különböző kurzusokhoz, és 209 szeminárium létezik. Egy-egy kurzusnál található az oldalon egy ajánló videófilm is, amelyet a kurzusvezető tesz fel, és ő invitál. Minden kurzus más, és más. Nem sok társadalomtudomány kurzus van, döntően IT és orvosi szemináriumokat láttam (Johns Hopkins és CalTech szervezésében),  magam a Szociálpszichológia kurzust tekintettem meg, és lehet, hogy kipróbálom tavasszal. A professzor immáron második alkalommal indítja el kurzusát, hangzik a videóban, ami feliratos, így könnyebben lehet értelmezni a hallottakat.

Ahhoz, hogy a nagy egyetemek igazolást adjanak, vagy elfogadják az online kurzus teljesítését offline tantárgyként, ahhoz elég kötött szabályok és menetterv szükséges. A magas lemorzsolódási aránynak -közel 60-70 %- ez lehet az alapoka. Nagyon nehezen teljesíthetőek a feltételek, ahogy dr. Fehér Péter említette, ki Internettörténelem, technológia és biztonság kurzust végezte el. A beadandó dolgozatok javítását csoporttársak végzik el- ún. peer assessments címen.

Kvízeket, kérdőíveket, esszéket kell kitölteni, leadni. A tematika, ahogy az ábrán is látszik, elég feszes tempót diktál. Kérdésekkel, vagy egy tanársegédet, vagy magát a professzort lehet zavarni.

Újra felvetődnek a kérdések: miért éri meg ezeknek a nagy egyetemeknek ennyi energiát belefektetni? Miért teszik online mindenkinek elérhetővé? Van–e valami koncepció mögött, amilyen kurzusokat hirdetnek meg? Az online oktatásé a jövő, és emiatt foglalkoznak a nagy egyetemek professzorai ezzel? Milyen érdekes, hogy amíg Murdoch felszólított mindenkit, hogy nincs több ingyen ebéd online, addig a féltve őrzött "titkok" kiszivároghatnak? Micsoda tudományos networking indulhat el a hallgatók között! Főleg, ha megnézzük, hogy döntően orvosi és műszaki kurzusok elérhetőek. Anno 1945-ben létrehozott Vannevar Bush: Memex koncepciót idézi ez a törekvés. Akkor azt fogalmazták meg, hogy miért kell a kutatóknak különböző kontinenseken ugyanarra a felfedezésre/végeredményre jutniuk? Kössük össze és tegyük elérhetővé a tudást! Most talán az online csatornán ez megvalósul.

Itt láthatjuk, hogy hányfajta kategóriákat kínál fel a rendszer a regisztrálók számára! Sajnos nincsenek mellette a tényleges kurzusszámok! Ha például a Social sciences kurzusválasztékra megyünk rá, akkor csak három kurzus közül lehet választani.

Kritikaként fogalmazták meg a coursera-val szemben: a lemorzsolódást, a tárgyi tudás értékét, a tanársegéd tudásismeretét. Ezzel vége a kontakt-oktatásnak a nagy távolságok leküzdése és az online aktivitás miatt, így az oktatás tanár-hallgató viszonyának egy új korszakába léptünk.

Az ábrák dr. Fehér Péter, PhD. tatabányai Mindentudás napján (2012.11.22.) elhangzott előadás PPT fóliái.

Az oktatás a szolgáltatások bekategorizálásánál egy emberről-emberre ható szolgáltatás. Ahogy én hatok a hallgatókra, ŐK is hatnak rám. Emberek vagyunk, a hallgatók az óra első 5 percében már tudják, milyen kedved van, hogy ébredtél, feszült vagy-e. A legelső bemutatkozó órán pedig azzal is tisztában vannak, mennyiben értesz te az adott témához.

Formáljuk egymást. Minden csoport más, minden évfolyam és szak is más. Ami bejött egy helyütt, nem biztos hogy a másik csoportot is megszólítja.

Igen, kicsit primadonnák vagyunk, megpróbáljuk lekötni a figyelmüket. Mert fontossá válnak a közös teremtő pillanatok. Mikor megkérdik, miért is lettem oktató, mindig azt felelem, hogy azért 2-3 mp-ért mikor elcsendesülnek a hallgatók, egyszerűen átgondolják mit is hallottak. Ritkán fordulnak elő ezek a misztikus másodpercek. Mikor már sokadszorra tanítod ugyanazt a tantárgyat, már tudod, mikor ért meg erre a társaság, mikor kell szünetet hagyni :).

Szeretek olyanoknak tanítani, akik motiváltak. Ha pedig nem az, akkor azzá kell tenni őket. És ez sokszor az oktatókon is múlik. Magam is mentem be szomorúan és jöttem ki feldobódva.

Sokszor kellett olyan döntést hoznom, amely legkevésbé a tudományt szolgálta, inkább emberi mivoltomat kérdőjelezte meg. Legtöbbször etikai kérdés merül fel, legyél szigorú, vagy legyél elnéző? Ezek a kérdések számtalanszor felmerülnek bennem, de hiszek a meritokráciában.

Amit szeretek hangsúlyozni, az a gondolkodás. A felkészült elme az egyetlen olyan előny, ami valódi értékké változtatható! Értéket teremteni. Tudást átadni. Gondolkodni tanítani. Ezeket tartom fontosnak a szakmában.

Annyira belemerültem az írásba, hogy el is felejtettem bemutatkozni: Bernschütz Mária vagyok,  2010-ig a Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetében oktattam, majd Edutus Főiskolára kerültem át, ahol 2011 szeptemberétől a Kereskedelem és Marketing Tanszéket vezetem. Idén felkértek arra, hogy az ELTE BTK Média Mesterszakon is óraadóként oktassak. 

Egy-egy jó vállalati példa, vagy oktatási megoldás, óriási siker lehet szemináriumokon. És ezeket fogom is sorra közölni, hogy segítsek tájékozódni oktatóknak, hallgatóknak egyaránt.

Van is egy csoport, akikkel külön foglalkozom ők a MarketIntelligence. Professzionális blogot szerkesztek számukra, ahol csakis hallgatói írások, esszék jelennek meg itt: marketintelligence.blog.hu

Törődöm az ifjúsággal. Ők a jövő!

Miért is kezdtem el a blogírásba? Szeretném a saját tapasztalataimat átadni, a kipróbált gyakorlatokat megosztani nemcsak hallgatókkal, hanem oktatókkal is. Kezdem is majd azzal a nagyszerű online oktatási platformmal, amelyre Fehér Péter kollégám hívta fel a figyelmemet előadásával! Olvassátok el majd azt is!