Nem múlik el, egy félév anélkül, hogy ne beszéljen a média plágiumról, plagizálásról. De hogyan, miképp kell hivatkozni?

A következőkben a Budapesti Corvinus Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (2011) hivatkozással kapcsolatos álláspontját közvetítem.

Mikor szükséges a forráshivatkozás?

Hivatkozni kell a felhasznált forrásra

•egy más személy véleményének, elméletének leírásakor;

•bármilyen tényszerű információ, statisztika szerepeltetésekor, hacsak nem teljesen közismert információról van szó;

•táblázat, grafikon, diagram megjelenítéskor;

•egy más személy által elmondott vagy leírt szöveg szó szerinti idézetekor (idézőjel szükséges);

•egy más személy által elmondott vagy leírt szöveg megközelítő formában történő interpretálásakor.  (BCE korábbi plágiumszabályzatából).

Mi plágium?

Plágium, ha

•a szerző szó szerinti idézetet vesz át (több mint 3-4 mondat, kb. 1 bekezdés terjedelemben) idegen forrásból, hivatkozás nélkül;

•a szerző az idegen forrásnak csak néhány kifejezését, szófordulatát változtatja meg, esetleg a szórendet alakítja át, mindeközben nem hivatkozik az eredeti forrásra (több mint 3-4 mondat, kb. 1 bekezdés terjedelem esetén);

•a szerző valamilyen tényszerű adatot, valakinek a véleményét idézi a forrás megjelölése nélkül;

•ha a dolgozat egyetlen forrásra épül (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél, valamint a hivatkozások jegyzékében megjelölésre is kerül). (BCE korábbi plágiumszabályzatából).

Hogyan kell hivatkozni?

- A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Szerző1 Vezetéknév - Szerző2 Vezetéknév, 2002).

Három vagy több szerző eseten a második szövegközi hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1 Vezetéknév et. al., 2002).

Egyazon szerzőket, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a" ill. „b" jelzéssel hivatkozunk. (Szerző Vezetéknév,2002a). Opcionálisan a hivatkozás a vonatkozó szövegrész helyett (azonos formában) az adott oldalon lábjegyzetben is szerepelhet.

Szó szerinti hivatkozásnál?

- Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra eseten a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Szerző Vezetéknév, 2002, 85. old.).

Irodalomjegyzék

A dolgozat végén szereplő, részletes bibliográfiai adatokat tartalmazó Hivatkozások jegyzékét az ún. Harvard-rendszer szerint kívánatos elkészíteni, de – alkalmazkodva a magyar nyelvhez – a szerzők nevének (magyar) ábécé-sorrendjében kell felsorolni az egyes hivatkozási tételeket (BCE korábbi plágiumszabályzatából).

- Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi publikációk és tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében - ideértve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmat is - hivatkozás történik. (Nem hivatkozott, csak háttérolvasmányként szolgáló publikációk feltüntetésére nincs szükség. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a főszöveg hivatkozik!)

- A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben.

- A művek szerepeltetésekor a szerző nevet írjuk előre (magyar szerzők eseten a teljes nevet, külföldi szerző eseten csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím, a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek eseten az évfolyam és az oldalszám- A szerző nélküli írásműveknél használható az „Anonymus" szó a szerző(k) helyen. Törekedni kell azonban a szöveg szerzőjének, szerkesztőjének (utóbbi esetben a szerk., vagy az angol ed. rövidítést is szerepeltetni kell a név után) az azonosítására.

- Internetes források eseten is szükséges a szerző és a cím megjelölése, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és a letöltés dátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalakat le kell tölteni, hogy az a szakszeminárium-vezető vagy a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen.

Példák az irodalomjegyzék helyes hivatkozásaira:

 Bel Ferenc - Derek János - Ügyes Béla (1997): A jó gazdaságpolitika a számok tükrében. Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó, Budapest. Buda Elemér (1999a): A madárvándorlás hatása a vállalatok versenyképességére. Műszaki-ornitológiai tájékoztató, 12. évf. 3. sz. március, pp. 21-45.

Buda Elemér (1999b): Madarat tolláról? (A párhuzam szerepe a közgazdasági elemzésben). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Gazda Marta (2007): A sikeres üzleti döntések közgazdaságtani és pszichológiai alapjai. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar.

Nagy Laura (2006): Adatok és információk az interneten - a keresés és a választás művészete. Előadás a Magyar Internetbarátok Egyesülete X. eves kongresszusán, 2006. szeptember 12.

Rozsa Endre - Virág Edina (eds., 2005): Üzleti alapfogalmak. Fontos Kiadó, Budapest.

Vetkatraman, N. (1991): IT-induced Business Reconfiguration. In: Scott Monton, M. S. (ed.): The Corporation of the 1990s: Information Technology and Organizational Transformation. Oxford University Press, New York, pp. 231-258.

Weicher, M. - Chu, W. W. - Lin, W. Ch. - Le, V. - Yu, D. (1995): Business Process Reengineering. Analysis and Recommendations. http://www.netlib.com/bpr1.htm#isit, Letöltés dátuma: 2008. február 23.

Wernerfelt, B. (1984): The Resource Based View of the Firm. Strategic Management Journal, Vol. 5. No. 2, pp. 171-180